top of page
Search
telepszagtalanitas

Mi is az a szagvédelem?

Mit jelent a szagvédelem, és mikor kell foglalkoznia vele a hazai állattartóknak és élelmiszeripari gyártóknak?


A szagvédelem az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban is fontos tényező, mivel az állattartás és a feldolgozás során keletkező szagok nemcsak a környezetre és az emberek életminőségére, hanem az állatok jólétére is hatással lehetnek.


Az állattartó telepek környezeti hatásai közül a lakossági megítélést figyelembe véve napjainkban leggyakrabban a kibocsátott szagok okoznak közvetlen zavaró hatást. Az így kialakuló környezetterhelés, a szagkibocsátás következtében a forrás környezetében kialakuló zavaró szaghatás az egyik legnehezebben mérhető, megítélhető és szabályozás szempontjából kezelhető légszennyező hatásnak tekinthető.


Milyen esetekben kell foglalkozni a szagvédelemmel?


Mikor kell egyáltalán foglalkozni a telepünkön keletkező szagokkal? Hol szükséges egyáltalán a szagvédelem? Azt biztosan állíthatjuk, hogy a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről) mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységek esetén mindenképpen szükséges, hogy minimális figyelmet fordítsunk a bűzzel való környezetterhelés megelőzésére.


A legfontosabb példák, amiket a gyakorlatban is látunk:


·         Állati maradványokkal folytatott tevékenység

·         Állati takarmánygyártás

·         Biogáz előállítás

·         Cukorgyártás

·         Élelmiszeripari tevékenységek, élelmiszeripari zsírfeldolgozás

·         Intenzív állattartás

·         Kommunális hulladékkezelés, lerakás

·         Műanyaggyártás, újrafeldolgozás

·         Olajfinomítás

·         Szennyvíz kezelése

·         Tejfeldolgozás

 

A szagkibocsátással, a zavaró környezeti szaghatás értékelésével és annak megakadályozásával kapcsolatos alapvető kérdéseket hazánkban a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tárgyalja. A rendelet kimondja, hogy tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. Ehhez kapcsolódva meghatározza, hogy bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Ha ez sem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása.



Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható.


Ha kizárólag a jogszabály felsorolása alapján látjuk, hogy foglalkoznunk kell a lehetséges bűz kockázataival, akkor még jó helyzetben és időben vagyunk, és abszolút nyugodt lesz a tervezés.


A következő lehetőség, amikor a lakosság jelzi a telep számára, hogy elégedetlen, megjelennek a panaszok a kellemetlen szagokra. Ekkor már érdemes rövid határidővel tervet készítenünk, sőt, érdemes a törekvésünket kommunikálni is a lakosság felé, hiszen ez bizalmat épít az emberekben.


Akkor válik sürgetővé a szagvédelem tervezése, ha már a környezetvédelmi hatóság hívja fel a figyelmünket ennek hiányára. Pánikba esni ekkor sem szabad, de itt már fontos, hogy a szagok kezelését vállalaton belül kiemelt projektként kezeljük.


Mit nem szabad tennünk, ha a fenti három jel közül bármelyik megjelenik?


A legrosszabb, amit ebben az esetben tehetünk, az a tagadás. A probléma létezésének elutasítása sajnos ahhoz vezet minket, hogy később tárjuk fel a problémát, amely ronthatja a lakosság hangulatát is. Mindenképpen érdemes ezt megelőzni, és már akkor nyíltan kommunikálni vállalaton belül és kifelé, amikor még csak a lehetősége merül fel a zavaró szagok keletkezésének.


Sokan megfeledkeznek arról, hogy a szagvédelem nem csak azt jelenti, hogy azokat a lakosokat szeretnénk megóvni a zavaró szagoktól, akik jelenleg közel laknak a telephez, hanem azokra is gondolnunk kell, akik később terveznek a környékre költözni a helyzet ismerete nélkül. Ennek elkerülése céljából kérvényezhetjük a hatóságtól, hogy az általunk megjelölt védőterületre már ne adhassanak ki később építési engedélyt. Ehhez azonban szükségünk lesz egy akkreditált labor által végzett olfaktometriás mérésre, valamint a hatásterület modellezésére. Bár ez már költségekkel jár, valójában ezek a díjak még mindig elenyészőek az utólagos problémakezelés költségeihez vagy a későbbi leállások miatti bevételkieséshez képest.


A Telepszagtalanítás megoldásai megbízható segítséget nyújtanak minden szagproblémára, kérd ingyenes tájékoztatónkat a szaghatások csökkentésével kapcsolatban!

Comments


bottom of page