Azokon az ipari vagy mezőgazdasági területeken, ahol nagy mennyiségű szag keletkezik, például hulladékkezelés, komposztálás vagy szennyvíztisztítás során, diffúz, azaz nagy területen kibocsátó szagforrások keletkeznek.
A vágóhidak esetében, a tevékenységükből kifolyólag diffúz és pontszerű szagforrások egyaránt keletkeznek.
A diffúz szagforrások többféle tevékenységet követően is jelentkezhetnek:
Szennyvíz feldolgozó és -ülepítő: a legtöbb élelmiszerüzemnek saját szennyvízkezelése van, hiszen csak bizonyos határértékek betartása mellett adhatják át a szennyvizet a települési csatornahálózatnak. A feldolgozó, szűrő és ülepítő berendezések gyakran szabadtérben működnek, és nagyobb felületen tudnak szagot kibocsátani.
Szilárd szerves hulladékok: a szennyvizekből leszűrt szilárd anyagok (bőr-, hús-, csontmaradványok, tollak), valamint az üzemből szilárd hulladékként kivitt részek általában nyitott konténerekben várják az elszállítást.
Állati fehérjefeldolgozók (ÁFF): néhány üzem a fenti szerves hulladékot saját fehérjefeldolgozó üzemében (a köznyelvben „döggyár”) kezeli, hasznosítja. Ezek levegőjét gyakran keresztül vezetik egy biofilteren, amelynek a szagmegkötő hatékonysága a töltet minőségétől és a megfelelő karbantartástól függ.
A felsorolt szagforrások általában nem pontszerűek, hanem egy nagyobb felületen (pl. ülepítő nyitott medencéje, udvarrész konténerekkel) párolognak.
Vágóhidak és környezetük
A szagproblémákat okozó vágóhidak általában a mezővárosok kerületén kívül helyezkednek el, azonban párszáz méteren belül már lakóházak vagy akár teljes lakónegyedek lehetnek. A lakosság részéről folyamatosan érkeznek panaszok és a bejelentéseik alapján pedig hatósági intézkedést rendelhet el a vármegyei környezetvédelmi hatóság.
A vállalati igény egyértelmű: olyan megoldásra van szükségük, ami hosszútávon képes kezelni az ismétlődően levegőbe juttatott szagokat. Mindezt feltűnésmentesen, hogy a lakosok akár el is tudjanak feledkezni arról, hogy a szomszédságukban milyen ipari tevékenység zajlik.
A megoldást persze világosan láthatóvá kell tenni a hatóság képviselői számára is, hogy meg tudják állapítani, milyen fejlesztést végzett a cég a szaghatás csökkentése érdekében.
Milyen hatékony megoldások léteznek a diffúz szagforrások megfékezésére?
A Telepszagtalanítás már három hazai vágóhídon is sikerrel alkalmazta egyedi technológiáját.
Azokat az üzemudvaron található különböző szagforrásokat, amelyek nagyobb felületen bocsátanak bűzt a levegőbe, mobil ozmogén sorompós berendezésekkel kezeltük.
Ezek az „ágyúk” képesek egy ventilátoros fej segítségével nagy területen hozzákeverni a szagtalanító permetet a terhelt levegőhöz, így mire az a széllel kijut az üzem kerítésén kívülre, már megfelelő „szagcsökkentő kezelésen esik át”.
Eredmények
A szigorúbb hatósági követelmények közé szokott tartozni az alkalmazott szaghatás-csökkentő megoldások hatékonyságának igazolása. Erre független szervezet által végzett vizsgálat csak a dinamikus olfaktometriás vizsgálat lehet, amelyet európai (és hazai) szabvány alapján akkreditált laborok végezhetnek.
A diffúz források esetében, igazoltan 70 %-os szaghatás-csökkenést mértek. Ez már nem csak a hatóság számára megnyugtató, de a lakosság az idő jelentős részében nem fog tudni arról, hogy az üzem valóban működik.
Jövőbeli fejlesztések
A Telepszagtalanítás nem csupán egyetlen technológiai eljárásban gondolkodik, hanem folyamatosan nemzetközi partnereivel együttműködve keresi az új megoldásokat.
Hamarosan olyan biológiai eljárásokat tesztelünk hazai környezetben, amelyek képesek a biofilterek szűrőtöltetét reaktiválni, ezáltal olyan baktériumtörzseket működésbe hozni a filter felületén, ami az új töltet szagmegkötő képességét biztosítja.
Kommunális hulladékok esetében már bevált egy olyan bakteriális termékünk (LT Waste), amely a biológiai bomlásból származó gázfelszabadulást képes szabályozni, ezáltal a szagok jelentős része nem is jön létre.
Hamarosan megkezdjük olyan nagyüzemi szilárd szerves hulladékok kezelését is, amelyek hatalmas mennyiségben keletkeznek az élelmiszeriparban.
Comments