Bár nem mai hír, mégis muszáj beszélnünk róla! 2020 óta hatályban van egy jogszabály, amely meghatározza, hogy milyen tevékenységek esetén ellenőrizhető a bűzkibocsátás. A listában szerepel több élelmiszer gyártása és az intenzív állattartás is.
A rendelet hatálya kiterjed a levegőterheltségi szintre és az arra vonatkozó határértékekre, valamint a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra, azok üzemeltetőire és a pontforrások kibocsátására.
Ez azt jelenti sokak számára, hogy ha panasz érkezik a tevékenységük szagára, akkor a környezetvédelmi hatóság intézkedhet velük szemben, és elrendelheti, hogy konkrét lépésekkel csökkentsék a szaghatást. Kiéleződhet a vita a gazdálkodók és a környezetükben élő lakosok között.
A lakott területen kívül található, túlnyomórészt jelentősebb termelési, feldolgozási tevékenységet folytató, és így nagyobb szagkibocsátási potenciállal jellemezhető, leggyakoribb szagforrások egy nemrég készült kimutatás szerint a következők:
· hulladékkezelő, hulladékhasznosító létesítmények (hulladéklerakók, hulladékválogatók, komposztálók, biogáz üzemek, állati hulladék feldolgozók);
· szennyvízkezelő létesítmények;
· állattartó telepek;
· növénytermesztés a tápanyag visszapótlás, trágyakijuttatás időszakában;
· növényi és állati termékek feldolgozását végző élelmiszeripari létesítmények;
· kőolaj feldolgozás;
· vegyipari üzemek.
A szag nagyságának, erősségének mérése a hazánkban is érvényben lévő MSZ EN 13725:2003 „Levegőminőség – a szagkoncentráció meghatározása dinamikus olfaktometriával” szabványban leírt módon, szabályozott körülmények között megvalósított vizsgálatok során, olfaktométerrel (szagmérő berendezéssel) történik. Mi már 20 éve megbízhatóan alkalmazzuk ezt a vizsgálatot, amelynek köszönhetően mérhetővé válik a munkánk és minden esetben sikerrel teljesítjük a szagkoncentráció csökkentését a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a feldolgozóiparban, a szennyvíztelepeken és minden olyan helyszínen, ahol szükség van a szagtalanításra.
Az alábbi táblázatban látható, hogy az alkalmazott vizsgálati módszerrel, melyik tevékenységnek milyen arányú a szagkibocsátási mennyisége, amelyet szagegység/m3-ban fejeznek ki (SZE/m3).
Technológia megnevezése | Tervezési irányérték [SZE/m3] | Vizsgálati módszer |
Állati maradványokkal folytatott tevékenység | 1,5 |
|
Állati takarmánygyártás | 1,5 |
|
Biogáz előállítás | 1,5 |
|
Bűzös, rothadó hulladékokkal folytatott tevékenység | 1,5 |
|
Cukorgyártás | 3 |
|
Cukrászati tevékenység | 6 |
|
Csokoládégyártás | 6 |
|
Dohányfeldolgozás | 3 |
|
Élelmiszeripari tevékenységek, élelmiszeripari zsírfeldolgozás, ideértve a vendéglátással kapcsolatos tevékenységet is | 3 | MSZ EN 13725 vagy ezzel egyenértékű módszer |
Fafeldolgozás | 3 |
|
Illatszer és fűszer előállítás | 6 |
|
Intenzív állattartás | 3 |
|
Kávépörkölés | 6 |
|
Kommunális hulladékkezelés, lerakás | 1,5 |
|
Műanyaggyártás, újrafeldolgozás | 1,5 |
|
Olajfinomítás | 1,5 |
|
Sütőipar | 6 |
|
Öntödék, kovácsüzemek | 1,5 |
|
Sörfőzés | 6 |
|
Szennyvíz kezelése | 1,5 |
|
Tejfeldolgozás | 1,5 |
Azok a gazdálkodók és a fent említett ipari területen tevékenykedő vállalatok, akiket érint a szagkibocsátás, most már felkészülten várhatják a hatósági ellenőrzéseket, hiszen a Telepszagtalanítás megoldásaival minden kellemetlen szagot megfékezünk. Kérd ingyenes konzultációnkat és ismerd meg a lehetőségeket!
Comments