Az állattartás és a feldolgozás, valamint a mezőgazdasági tevékenységek során keletkező szagok nemcsak a környezetre és az emberek életminőségére, hanem az állatok jólétére is hatással lehetnek. Ezért fontos, hogy mit teszünk a szagok ellen, azaz milyen szagvédelmi intézkedéseket vezetünk be.
Ráadásul a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről) mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységek esetén mindenképpen szükséges, hogy minimális figyelmet fordítsunk a bűzzel való környezetterhelés megelőzésére.
Szagvédelem alatt azt a tevékenységet és azokat a rendszereket értjük, amelyek megelőzik és megakadályozzák, hogy a gazdasági tevékenységekből származó zavaró szagok hatással legyenek a környezetükben élő lakosokra, az üzemi dolgozókra vagy a környék közterületeinek használóira.
Hogyan tervezhető meg a szagvédelem?
A szagvédelem megtervezése magában foglalja a zavaró szagok forrásainak feltárását, lehatárolását, a bűzterhelés mértékének és terjedelmének megállapítását, valamint a bűzzel való levegőterhelés megelőzését, megakadályozását és az ezt szolgáló rendszerek működtetését, fejlesztését.
Az első lépés az információgyűjtés. A legegyszerűbb, ha körbejárjuk a telepet, és bevonunk egy olyan kollégát vagy külső személyt, aki nincs hozzá szokva a helyszínhez és az ott jellemző szagokhoz. Ez abban fog nekünk segíteni, hogy az ő érzékelése hasonló lesz azokéhoz, akik potenciálisan panasszal élhetnek. A szagok forrásait megjelöljük egy alaprajzon, helyszínrajzon vagy térképen is. A nem pontszerű forrásoknál adjuk meg azt is, hogy mekkora területen szabadulnak fel a szagok (pl. trágyatároló vagy szennyvízülepítő felülete). Előzetesen a kollégák és mi szubjektíven értékeljük, hogy melyik szagforrás milyen jellegű szaggal rendelkezik, és rangsoroljuk őket erősség szerint.
Sokan megfeledkeznek arról, hogy a szagvédelem nem csak azt jelenti, hogy azokat a lakosokat szeretnénk megóvni a zavaró szagoktól, akik jelenleg közel laknak a telephez, hanem azokra is gondolnunk kell, akik később terveznek a környékre költözni a helyzet ismerete nélkül. Ennek elkerülése céljából kérvényezhetjük a hatóságtól, hogy az általunk megjelölt védőterületre már ne adhassanak ki később építési engedélyt. Ehhez azonban szükségünk lesz egy akkreditált labor által végzett olfaktometriás mérésre, valamint a hatásterület modellezésére. Bár ez már költségekkel jár, valójában ezek a díjak még mindig elenyészőek az utólagos problémakezelés költségeihez vagy a későbbi leállások miatti bevételkieséshez képest.
Mi történik, ha nem tervezünk? Eddigi tapasztalataink alapján a szagvédelem tervezésének elmulasztása látszólag pénzt spórol meg az állattartóknak és az élelmiszeripari termelőknek, ugyanakkor később, akár pár év múlva az egyre több panasz és az egyre nagyobb vezetői stressz mellett vissza kell térni a bűzproblémák megoldásához. Ha már egy konkrét bűzvészhelyzetet kell kezelni, akkor pedig lényegesen magasabbak lehetnek a gyors reagálás költségei.
Érdemes időben elkezdeni megtervezni a szagvédelmi intézkedéseket, mi ebben segítünk, keressetek minket bizalommal!
Comments