A szagok, illetve azok kialakulása, megszüntetése egy összetett és felfedezésre váró terület. A minket körülvevő szagok, bűzök kapcsán minden egyes ember egyedi élményekkel találkozik. Azt tapasztaljuk, hogy a szagok szubjektív természetűek, és egy adott illatot mindenki másképp érzékel. Az egyik személy számára kellemes emlékeket idéz fel, míg a másiknak zavaró, különös érzeteket vált ki.
De ha ilyen szubjektív a szagok világa, felmerül a kérdés: lehetséges-e objektíven mérni és vizsgálni azokat?
Valóban megállapíthatjuk-e, hogy egy bizonyos telephelyen ténylegesen kellemetlen szagok vannak jelen, vagy ez csupán az emberek egyéni érzékeléséből fakadó tévképzet?
Nézzünk egy példát erre. Tételezzük fel, hogy van egy mezőgazdasági telep, ahol sertéseket tartanak. Évtizedekkel ezelőtt is tartottak állatokat vidéki területeken, mégsem panaszkodtak a környékbeli lakosok a zavaró bűz miatt. Régen jobban tolerálták volna ezeket az emberek? Mégis hogyan határozhatjuk meg objektíven, hogy valóban jelen van-e bűz, ha ennyire szubjektív és egyéni a szagok érzékelése?
Egy másik megközelítés lehet az, hogy azonosítsuk, milyen szennyező anyagok és molekulák okozzák az illatokat a levegőben. Ha ezek jelen vannak, akkor valószínűleg valóban fennáll a bűz, ha pedig hiányoznak vagy alacsony a koncentrációjuk, akkor nincs számottevő szaghatás, vagyis bűz.
Tudjuk ugyan, hogy bizonyos gázok, például az ammónia vagy a kénhidrogén, kellemetlen szagokat okozhatnak, de pontosan mérni és értékelni ezeket továbbra is jelentős kihívást okoz.
A környezetvédelem és mondjuk egy adott mikrokörnyezet számára fontos a megfelelő egyensúly megtalálása, illetve a szagmentes környezet fenntartása. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a szagok világa egy igazán érdekes kutatási terület, amelyben a szubjektivitás és a tudomány egyaránt fontos szerepet játszik.
Következő bogcikkünkben bemutatjuk nektek azt, hogy mely tudományos módszerek segítségével lehet objektíven mérni a szagokat.
Comments