A környezetvédelmi intézkedések meghatározó része a levegővédelem. A levegővédelmi szabályozások közé tartozik és egyben az egyik meghatározó pontja is a bűz elleni védelem, azaz a bűzkibocsátás szabályozása.
A levegővédelemmel és a levegő minőségével foglalkozó rendelet hatálya kiterjed a levegőterheltségi szintre és az arra vonatkozó határértékekre, valamint a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra, azok üzemeltetőire és a pontforrások kibocsátására.
Ez azt jelenti sokak számára, hogy ha panasz érkezik a tevékenységük szagára, akkor a környezetvédelmi hatóság intézkedhet velük szemben, és elrendelheti, hogy konkrét lépésekkel csökkentsék a zavaró szaghatást.
Magyarországon a légszennyező források üzemeltetéséhez levegőtisztaság-védelmi engedélyt is be kell szerezni, amely a területileg illetékes kormányhivatal környezet és természetvédelmi főosztályától kérhető meg.
A mezőgazdasági tevékenységek esetén ez azt jelenti, hogy egy új telephely kialakítása során a hivatal már az építési engedély elbírálásánál vizsgálja a várható bűzterheléssel járó hatásterületet. Kötelezően szagmérést kell végezni az adott területen, illetve figyelembe veszik, hogy van-e lakóingatlan a környéken. Ha már épült a helyszín közelében lakóingatlan, abban az esetben kizárólag akkor kaphatnak engedélyt telephely kialakítására és üzemelésére, ha arra a telephelyre eleve beépítik a szagtalanító berendezést.
A rendeletben rögzítve van az is, hogy azokat a légszennyező forrásokat kell engedélyeztetni, amelyek légszennyező anyag kibocsátása mérhető, vagy (ha nem mérhető) számítható.
Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
A kormányrendelet szabályozza, hogy a légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges.
A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás üzemelése során a hatásterületen biztosítani kell.
A jogszabály rögzíti, hogy mi is az a bűz. Nem más, mint a szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja.
Milyen tevékenységek járhatnak bűzkibocsátással?
Számos olyan tevékenység létezik, amely a levegő komoly szagterhelésével jár.
Egy kimutatás szerint az egyik legnagyobb szagkibocsátással járó tevékenység a mezőgazdaság. Az állattenyésztés és a növénytermesztés (elsősorban a tápanyag-visszapótlás, trágyakijuttatás időszakában), illetve ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó termékek feldolgozása és az élelmiszeripari előállítás.
A jelentősebb termelési, feldolgozási tevékenységet folytató, és így nagyobb szagkibocsátási potenciállal jellemezhető, leggyakoribb szagforrások az alábbiak:
· hulladékkezelő, hulladékhasznosító létesítmények (hulladéklerakók, hulladékválogatók, komposztálók, biogáz üzemek, állati hulladék feldolgozók);
· szennyvízkezelő létesítmények;
· állattartó telepek;
· növénytermesztés a tápanyag visszapótlás, trágyakijuttatás időszakában;
· növényi és állati termékek feldolgozását végző élelmiszeripari létesítmények;
· kőolaj feldolgozás;
· vegyipari üzemek.
Ki határozza meg, hogy egy szag mennyire erős?
2020 óta már jogszabály is rögzíti, hogy milyen tevékenységek esetén ellenőrizhető a bűzkibocsátás. A szag nagyságának, erősségének mérése a hazánkban is érvényben lévő MSZ EN 13725:2003 „Levegőminőség – a szagkoncentráció meghatározása dinamikus olfaktometriával” szabványban leírt módon, szabályozott körülmények között megvalósított vizsgálatok során, olfaktométerrel (szagmérő berendezéssel) történik.
Ezzel a vizsgálati módszerrel meghatározható, hogy melyik tevékenységnek milyen arányú a szagkibocsátási mennyisége, amelyet szagegység/m3-ban fejeznek ki (SZE/m3).
Mit tehetünk a szagok ellen?
Technológiánkkal a legkülönbözőbb területeken és helyszíneken sikerült olyan szagtalanítási eredményeket elérni, amelyek elégedetté tették a megbízókat és a környezetvédelmi hatóságok szakembereit is. Ezen felül a legtöbb esetben dinamikus olfaktometriai vizsgálattal is igazoltuk a szagtalanítási technológia hatékonyságát.
A levegőtisztításért felelős keverék vízből és egy erre a célra kifejlesztett speciális koncentrátumból áll, melyet porlasztással juttatunk a szaggal terhelt levegőbe. Ezek a termékek nem szennyezik a környezet (képesek teljesen lebomlani), a technológia teljesen ember és állatbarát, és nem lép kémiai reakcióba a környezettel. A Telepszagtalanítás speciális keverékében található nano-részecskék micellákat képeznek a szagmolekulák körül, így a létrejött aggregátum már szagsemleges, és az esetek jelentős részében a súlya megfelelően nagy ahhoz, hogy a gravitáció a talaj közelébe húzza a szagmolekulákat.
Számszerűen igazolható eredmények
A Telepszagtalanítás hatékonyságát több esetben is olyan vizsgálatban igazolták, amelyben összehasonlították az eredeti bűzzel terhelt levegőt a szagtalanított levegő szagkoncentrációjával. Az eredmények minden esetben igazolták berendezéseink és módszereink hatékonyságát. Az átlagos szagcsökkenés zárt térben 90 %, szabad téren 70% feletti eredményt igazolt.
A Telepszagtalanítás egyedülálló eljárásának innovativitását bizonyítja az is, hogy 2023-ban a technológia elnyerte az Alföldi Állattenyésztési Napokon az „Innovatív Termék” Kategória II. helyezését, valamint a MagyarBrands „Innovatív Márka” minősítést is!
A Telepszagtalanítás megoldásaival minden kellemetlen szagot megfékezünk. Kérd ingyenes konzultációnkat és ismerd meg a lehetőségeket!
Komentarze